Kengyel (település)

	Kengyel
;	; ; Kengyel címere;
	; ; Kengyel címere;
	Közigazgatás
Ország	; Magyarország;
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Törökszentmiklósi
Jogállás	; község;
Polgármester	; Nagy Szilárd (Fidesz)
Irányítószám	; 5083
Körzethívószám	; 56
	Népesség
Teljes népesség	3538 fő (2017. jan. 1.)
Népsűrűség	44,54 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	79,14 km²
Időzóna	; CET, UTC+1;
	Elhelyezkedése
	; ; .mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretespadding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balrafloat:left;clear:left.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.centerclear:both;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbrafloat:right;clear:right.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelsoposition:relative;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelsoborder:1px solid #ccc.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlayposition:absolute;top:0;left:0.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .captiontext-align:center;font-size:smaller.mw-parser-output .poziciosTerkepFeliratposition:absolute;z-index:2;height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balrawidth:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .markposition:absolute;text-align:center;line-height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .labelposition:absolute;text-align:center;line-height:110%.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-lefttop:-0.5em;float:right;text-align:right.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-rightposition:relative;top:-0.5em;text-align:left.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>spanpadding:1px; ; ; Kengyel; ; ; Pozíció Magyarország térképén;
	; é. sz. 47° 05′, k. h. 20° 20′47.083333333333, 20.333333333333Koordináták: é. sz. 47° 05′, k. h. 20° 20′47.083333333333, 20.333333333333;
	; ; ; ; Kengyel; ; ; Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén;
	Kengyel weboldala
	; ; A Wikimédia Commons tartalmaz Kengyel témájú médiaállományokat.;

Ez a szócikk a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kengyel (egyértelműsítő lap).

A kengyeli Szélmalom-domb

…és ugyanaz madártávlatból

Kengyel község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése

2 Megközelítése

3 Önkormányzat

4 Története
- 4.1 Neve
- 4.2 Népcsoportok

5 Gazdasága
- 5.1 Mezőgazdaság
- 5.2 Ipar

6 Vallás
- 6.1 Római katolikus egyház
- 6.2 Református egyház
- 6.3 Evangélikus egyház

7 Természeti értékek

8 Nevezetességei

9 Sport

10 Híres emberek Kengyelen

11 Jegyzetek

12 Forrás

13 Külső hivatkozások

Fekvése

Kengyel az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Tiszától keletre, Szolnoktól délkeletre fekszik. A települést keletről Kétpó és Mezőhék, délről Martfű, nyugatról Rákócziújfalu és Rákóczifalva, északról Szajol és Tiszatenyő határolja.

Megközelítése

Közúton a Törökszentmiklóst (4-es főút) Martfűvel összekötő alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a KMKK Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalán érhető el. A falunak két megállóhelye van, Kengyel vasútállomás és Bagimajor megállóhely, utóbbi Kengyel-Szabadságtelep településrészt (volt Baghy-major) szolgálja ki.

Önkormányzat

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

Cím: 5083, Kengyel, Szabadság út 10.

Tel.: (06) 56/583-400

Fax: (06) 56/583-409

E-mail: hivatal@kengyel.hu

Hivatalos honlap: www.kengyel.hu

Hivatalos újság: Kengyeli Futár

Kengyel község neve székely-magyar rovással.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott Kengyel környéke. A neolit korból zöld kígyókő és buzogány, a bronzkorból urnák, pitykék, korongosvégű tűk, és edények kerültek elő. Első írásos említése I. Géza 1075-ben kibocsátott oklevelében fordul elő, aki a kengyeli határt Kungulu a garamszentbenedeki apátság birtokába adta. II. István 1124-ben kelt oklevelében Kengyel víznévként és révátkelőhelyként szerepel.
1479-ben Kengyel már mezőváros, a Szapolyai-család birtoka. A 15. század közepén a Duna dél-magyarországi szakaszáról származó rácok éltek a község környékén, de a kengyelieknek is több mint fele szláv nevű volt, akik később elmagyarosodtak.

Az 1571. évi török fejadó-összeírás szerint Kengyel a szolnoki szandzsákba a szolnoki nahijéhez tartozott, a falunak 57 háza és egy temploma volt. A török uralom végén a települést többször feldúlták, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a rácok teljesen elpusztították.

A lakatlanná vált Kengyel a 18. század végén már az Almásy család birtoka, akik 1725-től a pusztát a Törökszentmiklóst betelepítő lakosoknak adták bérbe. Maga Kengyel-puszta csak a 18-19. század fordulóján kezdett újra benépesülni. A 19. század végére az Almásyakon kívül a Baghy, Harkányi, Jurenák, Lederer, Urbán és Montagh családok is birtokot szereztek Kengyelen, mely uradalmak fejlődését az 1885-ben megnyitott Pusztatenyő-Kunszentmárton vasút jelentősen elősegítette. A Nagyatádi-földreform végrehajtása után a lakosság száma megnövekedett, ezért 1928. október 1-jével Kengyelen jegyzői kirendeltséget létesítettek, ahol a helybeliek hivatalos ügyeiket elintézhették. Egy évvel később már postahivatal és telefonközpont is működött a kirendeltség területén.

A második világháború idején a település többször is gazdát cserélt, míg 1944. október 23-án véglegesen a szovjet csapatok kezére került. A harcok hevességét bizonyítja, hogy Kengyel határában 128 szovjet, 4 román, 55 magyar és német katonát temettek el. A községgé válást az 1945-ös földreform nagymértékben elősegítette, melynek során 900 igénylő között 7000 kh földet osztottak ki.

Kengyel 1946 január 1-jével véglegesen elszakadt Törökszentmiklóstól, és önálló községgé alakult. Az 1947. évi országgyűlési választáson Kengyelen a Nemzeti Parasztpárt jelöltje: Lipcsei József szerezte a legtöbb szavazatot.

Neve

A község elnevezése víznévből, kengyel alakú vízfolyás nevéből származik.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Gazdasága

Mezőgazdaság

Kengyel talaja kiváló minőségű öntéstalaj és középkötött fekete föld. A legmeghatározóbb a kalászos gabona, a takarmány -és csemegekukorica, valamint a repce termelése, de a zöldségtermesztés is jelentős. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók aránya 25-30% körüli.
Ami az állattenyésztést illeti, elsősorban a sertés- és szarvasmarhatartás a jellemző, de a baromfi- és juhtenyésztés is jelen van a településen.

Ipar

Kengyel fekvése nem kedvezett az ipar fejlődésének, csak kisiparosok dolgoznak a településen, illetve egykor varroda is működött itt.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 43%-a római katolikus, 10,8%-a református, 0,3%-a evangélikus, 0,1%-a pedig görögkatolikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 31,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 13,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.^[4]

Római katolikus egyház

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Jézus Szíve. Fíliaként hozzá tartozik a Baghy-majori római katolikus kápolna, melynek titulusa: Szent Imre.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek

Törökmogyoró fák

Bagimajor-halom: A védett kunhalmon látható a kunkorgó árvalányhaj egyik legnagyobb megyei állománya.

Nevezetességei

Szélmalom-domb a műemlék szélmalommal: 1900 körül épült és 1945-ig működött. A 15 m magas téglaépület belül 4 szintre tagolódik. Jelenleg madártani megfigyelő-állomásként használják.

Református templom: 1929-ben épült. Háromszintes tornya a homlokzat előtt áll.

Római katolikus (Jézus Szíve-) templom: 1934-36 között épült.

Emlékoszlop: A település mártírjainak emlékére állították.

Baghy-majori római katolikus kápolna.

Sport

A Kengyeli Labdarúgó Sport Egyesület a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunsági csoportjában szerepel.

Híres emberek Kengyelen

Itt született Leleszy Béla (1887–1977) író, újságíró

Itt halt meg Baghy Béla politikus, országgyűlési képviselő.

Jegyzetek

↑ Kengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)

↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)