Martfű

	Martfű
	A Szent István tér madártávlatból
; ; Martfű címere;	; ; Martfű zászlaja;
	Közigazgatás
Ország	; Magyarország;
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	; város;
Polgármester	; Dr. Papp Antal (Független)
Irányítószám	; 5435
Körzethívószám	; 56
	Népesség
Teljes népesség	6169 fő (2017. jan. 1.)
Népsűrűség	270,23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	23,08 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Közép-Tisza-vidék
Földrajzi kistáj	Szolnoki-ártér
Időzóna	; CET, UTC+1;
	Elhelyezkedése
	; ; .mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretespadding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balrafloat:left;clear:left.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.centerclear:both;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbrafloat:right;clear:right.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelsoposition:relative;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelsoborder:1px solid #ccc.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlayposition:absolute;top:0;left:0.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .captiontext-align:center;font-size:smaller.mw-parser-output .poziciosTerkepFeliratposition:absolute;z-index:2;height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balrawidth:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .markposition:absolute;text-align:center;line-height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .labelposition:absolute;text-align:center;line-height:110%.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-lefttop:-0.5em;float:right;text-align:right.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-rightposition:relative;top:-0.5em;text-align:left.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>spanpadding:1px; ; ; Martfű; ; ; Pozíció Magyarország térképén;
	; é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″47.017, 20.284Koordináták: é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″47.017, 20.284;
	; ; ; ; Martfű; ; ; Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén;
	Martfű weboldala
	; ; A Wikimédia Commons tartalmaz Martfű témájú médiaállományokat.;

Martfű város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése

2 Megközelítése

3 Önkormányzat

4 Története
- 4.1 Neve
- 4.2 Népcsoportok

5 Vallás
- 5.1 Római katolikus egyház
- 5.2 Református egyház
- 5.3 Evangélikus egyház
- 5.4 Görögkatolikus egyház

6 Gazdaság
- 6.1 Ipar
- 6.2 Mezőgazdaság

7 Természeti kincsei

8 Látnivalók

9 Sport

10 Testvérvárosok

11 Forrás

12 További információk

Fekvése

A Tisza kanyarulata Martfűnél

Az Alföld középső, a régió nyugati és a megye délnyugati részén található. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 18 km-re, Budapesttől kb. 120 km-re fekszik. Szomszédos települések: Tiszaföldvár (dél felé, kb. 6 km), Mezőhék (kelet felé, kb. 10 km), Kengyel (északkelet felé, kb. 10 km), Rákócziújfalu (északnyugat felé, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partján Vezseny.

Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tisza-vidék középtájának Szolnok-Túri-sík nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó egyik nagy kanyarulatánál, annak bal partján.

Megközelítése

A 442-es főút Szolnok és Kunszentmárton felé biztosít a városnak összeköttetést, amelyből a vasútállomás mellett található körforgalomnál ágazik ki két mellékút, a régi 442-esen Tiszaföldvár, Cibakháza felé, a vasútvonalat keresztezőn pedig Öcsöd felé lehet eljutni. A jövőben várható a 442. számú főút Martfű és Szolnok közötti elkerülő út építése.

Szolnokkal kerékpárút köti össze Martfűt.^[4]

Szolnok után Martfű a távolsági autóbuszforgalomba leginkább bekapcsolt település Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Az 1885-ben kiépült Tiszatenyő-Kunszentmárton vasútvonalon (ami ma Makóig meghosszabbítva a 130-as számú vasútvonal) közlekedő összes vonat megáll Martfűn.
A vonatok 2007. december 9-étől az ütemes menetrend szerint kétóránként közlekednek. Reggel Szolnok irányába, délután Szentes felé óránként közlekednek. Közvetlen napi összeköttetés is létezik a fővárossal.

A vízi áruszállítás a város iparvállalataira nem jellemző, azok elsősorban közúton és vasúton fuvaroztatnak. A Tisza adta lehetőségek a jövőben mindenképpen fejlesztésre méltóak.

Önkormányzat

A város képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.

Cím: 5435 Martfű, Szent István tér 1.

Tel.: (06) 56/450-222

Fax: (06) 56/450-853

E-mail: titkarsag@ph.martfu.hu

Hivatalos honlap: www.martfu.hu

Média:
- Hivatalos újság: Martfű Közéleti Magazin
- Televízió: Martfű Városi Televízió

Története

A város területén szarmata-, avar- és honfoglalás kori leleteket is találtak.

Első írásos említése 1467-ből származik, Marthfew alakban. A csanádi káptalan birtoka volt.

A török hódoltság idején a szolnoki vár tartozékaként említik, azaz a budai vilajet szolnoki szandzsákjának szolnoki náhijébe tartozott. A település ekkor még Csongrád vármegyéhez tartozott. A XVII. század közepén teljesen elnéptelenedett.

A XVIII. század elején a falut Csongrádtól Szolnok vármegyéhez csatolták. A század elején a Rákóczi-család, majd azok birtokvesztése után a Podmaniczky család birtoka lett.

Az 1940-es évek elején a csehszlovákiai Bata gyár létesített itt cipőgyárat, amely a második világháború alatt hadiüzemmé alakult. A szovjet csapatok 1944. október 8-án foglalták el a németektől a települést.

1950-ben a településrész elszakadt Tiszaföldvártól, és önálló községgé alakult. A gyors ipari fejlődés következtében 1970-ben nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott a település.

Neve

Nevének eredete nem teljesen tisztázott. A 'mart-' előtag a kiemelkedő helyek megjelölésére szolgált, a 'fű' a fej, fő ősi, finnugor eredetű szavunk^[forrás?] nyelvjárási alakja. Az összetett szó jelentése tehát: valaminek a kiemelkedő része – arra utalhat, hogy itt jelentősebb tiszai átkelőhely lehetett.^[5]

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.^[6]

Magyar: 6992

Bolgár: 1

Cigány, romani, beás: 0

Görög: 3

Horvát: 3

Lengyel: 3

Német: 18

Román: 6

Ruszin: 2

Szerb: 2

Szlovák: 8

Ukrán: 5

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 30%-a római katolikus, kb. 17,5%-a református, kb. 1,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Kb. 50,5%-a a lakosoknak más egyházhoz vagy felekezethez tartozik (illetve nem tartozik egyetlen egyházhoz sem), illetve nem válaszolt.^[7]

Római katolikus egyház

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Tiszaföldvári plébániához tartozik, mint filia. A város és katolikus templomának patrónusa: Szent Tamás apostol.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görögkatolikus egyház

A Szórvány Helynökséghez tartozó Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

Gazdaság

Ipar

A Martfűi Sörgyár madártávlatból

Alapvetően ipari városként jött létre. A településen a könnyűipar dominál. A városban 4 nagy meghatározó ipari létesítmény található:

Cipőgyár: 1941–42-ben létesítette a csehországi Bata cég, Cikta Cipőgyár néven. A Kádár-korszak évtizedeiben Tisza Cipőgyár néven az ország legnagyobb cipőgyárává fejlődött.

Martfűi Sörgyár: 1985-ben épült, a környékbeli vállalkozások, TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek stb. összefogásaként, várhatóan 2018.végére megszűnik.^[8]

Növényolaj-gyár: 1976–80 között épült fel. Elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végzi.

Tisza Ipartelep üzemei, Tisza Cipő Zrt.: többféle ipari üzem és szolgáltató található az ipartelepen.^[9]

Mezőgazdaság

A település talajadottságai rendkívül kedvezőek a növénytermesztéshez. A legjelentősebb a kalászosok, az ipari növények (pl. napraforgó a növényolajgyárhoz) és a szántóföldi zöldségek termesztése. Ezen kívül megtalálható még a vetőmag-termesztés, a gyógynövény-termesztés és a biogazdálkodás is.

Ezeken kívül természetesen még sok kisebb vállalkozása, ipari üzem is megtalálható a településen.

Természeti kincsei

A tiszai szabadstrand Martfűnél

A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz, melyet az 1987-ben fúrt gázkúttal termelnek ki, és a város melegvizes strandját tápláló körülbelül 60 °C-os termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluoridtartalma is jelentős. Martfű csendes zöldövezetében, a Tisza folyó és a sporttelep között található a jelenleg teljes felújításon áteső gyógyfürdő ami a Martfű Egészség és Rekreációs központ része.

Látnivalók

Kastélyszálló

Művelődési Központ és Könyvtár

Helytörténeti kiállítás: A martfűi cipőgyár történetét mutatja be.

Szent István tér és környéke:
- Városháza: 1993–96 között épült.
- Római katolikus templom: 1993–96 között épült, Marosi Gábor tervei alapján.
- Református templom: Szintén 1993–96 között épült.
- Szent István szobra: Gyurcsek Ferenc alkotása.
- Időkapu: Szintén Gyurcsek Ferenc készítette 2000-ben, a Millennium tiszteletére.
- 1848–49-es emlékmű: Szintén Gyurcsek Ferenc alkotása.

Martfűi Gyógyfürdő, Uszoda és Kemping

Sport

A település sportéletét főként a Martfűi Városi Sportegyesület (MVSE) fogja össze, de ezen kívül több sportklub is megtalálható a városban.

Az MVSE szakosztályai:^[10]
- Kosárlabda
- Női kézilabda^[11]
- Sakk: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepel.
- Szabadidősport
- Tenisz: Mind a férfiak, mind a nők a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepelnek.
- Természetbarát

Egyéb, a városban működő sportklubok:

Martfűi Kézilabda Kiemelkedően Közhasznú Egyesület
- Férfi kézilabda

Martfűi Labdarúgó Sportegyesület (MLSE):^[12] A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunság csoportjában szerepel.

Martfűi Úszó és Triatlon Klub^[13]

Victory Martfűi Kyokushin Karate Klub: 1987-ben jött létre.^[14]

Versenytánc

Martfűi Airsoft Taktikai Csapatjáték Sportegyesület^[15]

Testvérvárosok

Tuchów, Lengyelország

Miszmogyorós, Románia (Máramaros megye)

Martonos, Szerbia

Forrás

↑ Előzetes önkormányzati választási eredmények Martfűn

↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)

↑ ^a^b^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8