Skip to main content

Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye Tartalomjegyzék Jimbo Wales az első közlésről Saját kutatási eredményeid idézése Kutatómunka a Wikipédián – ha mindenképp szükséges További irodalom angolul Más lexikonok Navigációs menümvszWikipédia levelezőlistánCrackpot articlesA Request RE a WIKIArticleWikiresearchmvsz

Wikipédia-irányelvekWikifilozófiai irányelvek


A Wikipédia nem helyeelsődleges forrásmásodlagos forrásharmadlagos forrásWikipédia levelezőlistánJimbo Walessemlegességi irányelvetpolitikatudományos megközelítéstwebblogokatparadigmákatGörgey ArtúrrólWikinfoEverything2Az öt pillérIrányelvek és útmutatókMi nem való a Wikipédiába?KonszenzusVitarendezésNe törődj a szabályokkal!Semleges nézőpontEllenőrizhetőségA Wikipédia nem az első közlés helyeÉlő személyek életrajzaElnevezési szokásokKéphasználatNem szabad tartalom felhasználásaTörlésCivilizált viselkedésSzerkesztési háborúkSzemélyes támadásokJogi fenyegetésekA szócikkeknek nincs tulajdonosukZoknibábozásA jóhiszeműség alapelveWikikettDemonstrálásKezdők mentorálásaTrollkodásBlokkolásAllapokKategóriákListákEgyértelműsítő lapokSablonokNevezetességForrások megbízhatóságaZagyvaságSzerkessz bátran!Források feltüntetéseHivatkozásokSzerkesztési összefoglalókHozzászólások aláírásaVitalapokSzerkesztői lapokWikitext puskaStilisztikai útmutatóFormai útmutatóSzócikkek felépítéseÖsszefoglaló stílusHelyesírás












Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye




A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából






Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez








.mw-parser-output .tudnivalokbackground-color:#f5faff;padding:0.5em;margin-bottom:1.5em;border:1px solid #a3b1bf.mw-parser-output .tudnivalok::aftercontent:"";display:block;clear:both.mw-parser-output .tudnivalok-cimsormargin:0;background-color:#cedff2;font-size:120%;font-weight:bold;border:1px solid #a3b0bf;text-align:left;padding:0.2em 0.4em

Tudnivalók

A Wikipédia nem helye a saját kutatómunkából születő eredmények publikálásának, mint amilyenek az „új” elméletek. Ne használd ingyenes tudományos fórumnak, vagy el nem fogadott cikkek publikálási helyének. Az ilyen szándékúnak tűnő cikkeket esetleg törölhetjük. A máshol publikált kutatási eredményeid természetesen szerepelhetnek a cikkekben, rájuk ugyanazok a bekerülési kritériumok vonatkoznak, mint az összes forrásra.


A Wikipédia nem elsődleges forrás. A fő téma nem az eddig tudományosan fel nem dolgozott vagy ismeretlen tények precíz analízise és vizsgálata. A Wikipédia egy másodlagos forrás (olyan, mely elemzi, összehasonlítja, értékeli és/vagy szintetizálja az elsődleges forrásokat) vagy harmadlagos forrás (ami általánosítja a már létező kutatási anyagokat vagy az adott témához kapcsolódó szűkebb témákban már elkészült másodlagos forrásokat). Ezzel összefüggésben, kivételes esetektől eltekintve, a Wikipédia szócikkek összefoglalók és nem esszék.





Tartalomjegyzék





  • 1 Jimbo Wales az első közlésről


  • 2 Saját kutatási eredményeid idézése


  • 3 Kutatómunka a Wikipédián – ha mindenképp szükséges


  • 4 További irodalom angolul


  • 5 Más lexikonok




Jimbo Wales az első közlésről


Az angol Wikipédia levelezőlistán Jimbo Wales azt írta:


  • Ha egy nézőpontot a többség elfogad, akkor könnyű általánosan elfogadott forrásokból felépíteni a cikket.

  • Ha egy nézőpontot egy jelentős [taglétszámú] kisebbség támogat, akkor meg lehet találni a jellemző szerzők forrásait (de a cikknek az esetleges ellentmondásokat anélkül kell leírnia, hogy bárkinek is "az oldalára állna").

  • Ha egy nézőpontot egy nagyon kis létszámú kisebbség (vagy akár csak pár ember) támogat, akkor az nem való a Wikipédiába (talán csak lábjegyzetként a már létező szócikkekbe), függetlenül attól, hogy igaz-e vagy nem, be tudod-e bizonyítani vagy nem (általában az ilyen kérdéseket a vitalapokon lehet felvetni vagy lábjegyzetként leírni).

Az elméletek esetén


  1. Tartalmazzon közismert elveket, vagy

  2. Tartalmazzon olyan ismert és közismerten elfogadott elképzeléseket és "közmegegyezést", amire az elmélet épül.

  3. Az egyéni elméletek esetén (vagyis azok, melyeket maga a szerkesztő talált ki) ezek vagy a törlési megbeszélésre kerülnek (azért, mert "ellenőrizhetetlenek" és nem azért, mert hamisak), vagy pedig egyszerűen kiszerkesztődnek a cikkből.

Az alábbiak nem kivételek


  1. Olyan érvek használata, melyekre nagyon kevés vagy semmi bizonyíték nincs;

  2. Olyan érvek használata, melyek ellentmondanak már elfogadott feltételeknek, magyarázatoknak vagy megoldásoknak;

  3. Olyan kutatási eredmények használata, melyek eredményeinek megismétlése nem lehetséges; vagy

  4. Olyan nézőpontok idézése, melyek megsértik Occam borotvája elvét (vagyis hogy ha több lehetséges, elfogadható magyarázat létezik, akkor azokból a legegyszerűbbet fogadjuk el).


Saját kutatási eredményeid idézése


Ez az irányelv nem tiltja a speciális tudással rendelkező szerkesztőket abban, hogy tudásukat a Wikipédiához adják, de megtiltja, hogy a saját tudásukra támaszkodjanak anélkül, hogy a forrásaikat idéznék. Ha egy szerkesztő publikálta a kutatását egy megbízható kiadványban, akkor azt idézheti harmadik személyben írva és a semlegességi irányelvet betartva.



Kutatómunka a Wikipédián – ha mindenképp szükséges


Néha szükség lehet saját „minikutatásokra” a Wikipédiában is, ha például az elsődleges források tartalma elégtelen vagy egymásnak ellentmondanak, esetleg (pl. politika esetében) szükségképp szubjektívek. Ilyen esetben a cikkíró kénytelen a saját ismereteire és értelmezésére is hagyatkozni.


A „nem saját kutatómunka” kifejezés talán nem is igazán pontos. A lényege inkább az, hogy ha egy Wikipédia cikk saját kutatásokon alapul, akkor ezek a kutatások kövessék a tudományos megközelítést: követhető, elfogadott forrásokra épüljenek (ezek közé nem soroljuk be a webes társalgófórumokat, és webblogokat is csak ritkán), ne rúgják fel önkényesen a már létező ismereteket és paradigmákat és lexikonszerűen legyen a szócikk megfogalmazva. Továbbá: a vitatott részek lehetőleg a cikk végére kerüljenek, világosan legyenek megkülönböztetve a tényszerű és a vitás részek, továbbá az ellentmondó elméletek mindegyikét meg kell említenünk, akármennyire is nem értünk egyet azokkal; és lehetőleg ezek azonos súllyal szerepeljenek (pl. ha Görgey Artúrról írunk, lehetőleg ne egyetlen sort szenteljünk az árulását tagadó véleményeknek és 50 sort azoknak, melyek árulónak állítják őt, hanem, ha rendelkezünk ismeretekkel, tartsuk az érvek és ellenérvek mennyiségi és minőségi egyensúlyát). Lásd még semleges szemlélet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy semmi biztosat nem írhatunk a cikkekbe, csak annyit, hogy ha (a nagyközönségen vagy akár csak a szűkebb tudományos közösségen belül) közismerten vitás témával foglalkozunk, akkor tartsuk a fenti irányelveket.



További irodalom angolul



  • Crackpot articles: Mailing list post by Jimbo Wales.


  • A Request RE a WIKIArticle: Mailing list post by Jimbo Wales.


  • Wikiresearch, a proposal for a wiki for original research.


Más lexikonok


Vannak lexikonok, melyek megengedik a saját kutatást, ilyen például a Wikinfo és az Everything2 (angol).





A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:A_Wikipédia_nem_az_első_közlés_helye&oldid=19850941”










Navigációs menü



























(window.RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.148","walltime":"0.191","ppvisitednodes":"value":892,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":40371,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":14973,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":9,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":0,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":455,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":0,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 124.626 1 -total"," 35.79% 44.600 1 Sablon:Irányelvek_és_útmutatók"," 32.51% 40.522 1 Sablon:Tartalmi_irányelvek"," 31.77% 39.589 1 Sablon:Navbox"," 30.28% 37.732 1 Sablon:Navoszlop"," 28.68% 35.744 2 Sablon:M-v-sz"," 15.50% 19.322 1 Sablon:Információk-eleje"," 9.51% 11.847 1 Sablon:Irányelv"," 7.43% 9.256 2 Sablon:Ambox"," 3.59% 4.476 1 Sablon:Információk-vége"],"scribunto":"limitreport-timeusage":"value":"0.008","limit":"10.000","limitreport-memusage":"value":706980,"limit":52428800,"cachereport":"origin":"mw1293","timestamp":"20190226175404","ttl":2592000,"transientcontent":false);mw.config.set("wgBackendResponseTime":112,"wgHostname":"mw1263"););

Popular posts from this blog

Masuk log Menu navigasi

Identifying “long and narrow” polygons in with PostGISlength and width of polygonWhy postgis st_overlaps reports Qgis' “avoid intersections” generated polygon as overlapping with others?Adjusting polygons to boundary and filling holesDrawing polygons with fixed area?How to remove spikes in Polygons with PostGISDeleting sliver polygons after difference operation in QGIS?Snapping boundaries in PostGISSplit polygon into parts adding attributes based on underlying polygon in QGISSplitting overlap between polygons and assign to nearest polygon using PostGIS?Expanding polygons and clipping at midpoint?Removing Intersection of Buffers in Same Layers

Старые Смолеговицы Содержание История | География | Демография | Достопримечательности | Примечания | НавигацияHGЯOLHGЯOL41 206 832 01641 606 406 141Административно-территориальное деление Ленинградской области«Переписная оброчная книга Водской пятины 1500 года», С. 793«Карта Ингерманландии: Ивангорода, Яма, Копорья, Нотеборга», по материалам 1676 г.«Генеральная карта провинции Ингерманландии» Э. Белинга и А. Андерсина, 1704 г., составлена по материалам 1678 г.«Географический чертёж над Ижорскою землей со своими городами» Адриана Шонбека 1705 г.Новая и достоверная всей Ингерманландии ланткарта. Грав. А. Ростовцев. СПб., 1727 г.Топографическая карта Санкт-Петербургской губернии. 5-и верстка. Шуберт. 1834 г.Описание Санкт-Петербургской губернии по уездам и станамСпецкарта западной части России Ф. Ф. Шуберта. 1844 г.Алфавитный список селений по уездам и станам С.-Петербургской губернииСписки населённых мест Российской Империи, составленные и издаваемые центральным статистическим комитетом министерства внутренних дел. XXXVII. Санкт-Петербургская губерния. По состоянию на 1862 год. СПб. 1864. С. 203Материалы по статистике народного хозяйства в С.-Петербургской губернии. Вып. IX. Частновладельческое хозяйство в Ямбургском уезде. СПб, 1888, С. 146, С. 2, 7, 54Положение о гербе муниципального образования Курское сельское поселениеСправочник истории административно-территориального деления Ленинградской области.Топографическая карта Ленинградской области, квадрат О-35-23-В (Хотыницы), 1930 г.АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Л., 1933, С. 27, 198АрхивированоАдминистративно-экономический справочник по Ленинградской области. — Л., 1936, с. 219АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Л., 1966, с. 175АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Лениздат, 1973, С. 180АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Лениздат, 1990, ISBN 5-289-00612-5, С. 38АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — СПб., 2007, с. 60АрхивированоКоряков Юрий База данных «Этно-языковой состав населённых пунктов России». Ленинградская область.Административно-территориальное деление Ленинградской области. — СПб, 1997, ISBN 5-86153-055-6, С. 41АрхивированоКультовый комплекс Старые Смолеговицы // Электронная энциклопедия ЭрмитажаПроблемы выявления, изучения и сохранения культовых комплексов с каменными крестами: по материалам работ 2016-2017 гг. в Ленинградской области