Tiszaigar

	Tiszaigar
;	; ; Tiszaigar címere;
	; ; Tiszaigar címere;
	Közigazgatás
Ország	; Magyarország;
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Tiszafüredi
Jogállás	; község;
Polgármester	; Szilágyi László (független)
Irányítószám	; 5361
Körzethívószám	; 59
	Népesség
Teljes népesség	812 fő (2017. jan. 1.)
Népsűrűség	24,24 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	34,04 km²
Időzóna	; CET, UTC+1;
	Elhelyezkedése
	; ; .mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretespadding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balrafloat:left;clear:left.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.centerclear:both;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbrafloat:right;clear:right.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelsoposition:relative;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelsoborder:1px solid #ccc.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlayposition:absolute;top:0;left:0.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .captiontext-align:center;font-size:smaller.mw-parser-output .poziciosTerkepFeliratposition:absolute;z-index:2;height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balrawidth:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .markposition:absolute;text-align:center;line-height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .labelposition:absolute;text-align:center;line-height:110%.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-lefttop:-0.5em;float:right;text-align:right.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-rightposition:relative;top:-0.5em;text-align:left.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>spanpadding:1px; ; ; Tiszaigar; ; ; Pozíció Magyarország térképén;
	; é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 48′47.533333333333, 20.8Koordináták: é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 48′47.533333333333, 20.8;
	; ; ; ; Tiszaigar; ; ; Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén;
	Tiszaigar weboldala
	; ; A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaigar témájú médiaállományokat.;

Tiszaigar község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi járásában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
- 1.1 Megközelíthetősége

2 Története

3 Nevezetességei

4 Jegyzetek

5 Külső hivatkozások

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli részén, annak északkeleti, Hajdú-Bihar megyével szomszédos határán fekszik, Tiszafüredtől kb. 10 km-re, délkeletre.

Megközelíthetősége

A település közúton a Tiszafüred-Fegyvernek közötti 34-es főúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a KMKK Zrt. autóbuszai végzik.

Története

Tiszaigar Árpád-kori település, mely egykor a Tomaj nemzetség Abádi ágának ősi birtoka volt.

A település nevét 1325-ben Csanád egri püspök által kiállított bizonyságlevél említette először, melyben a Tomaj nemzetség Abádi ágából származó Abádi Sebestyén fia Lóránt az apja testvérétől Úztól származó Péter özvegyét és leányát 50 márkával kielégítve, bizonyságot tett affelől, hogy a nemzetség női családtagjai és örököseik ezután Abád, Szentimre, Tinódtő és Igar nevű birtokokra semmiféle jogot nem igényelnek.

Igar egykor Szabolcs vármegyéhez tartozott, a 15. században azonban Heves vármegyéhez csatolták, de Mátyás király 1455-ben a falut visszahelyezte Szabolcs vármegyébe. A település ekkor a Bajoni család bírtoka volt.

1472-ben Szőlősi György és László birtoka volt, akik kérelmére ecsedi Báthori István országbíró, Tiszaigar és az egri püspökség tulajdonában levő Tiszaörs között határjárást rendel el.

A 16. század elején a falu háromnegyed részét a Széky család birtokolta.

Dobó István 1548 évi leírása, valamint az 1552. évi adóösszeírás szerint a falu már Heves vármegye községei között szerepelt és azon helységek közé tartozott, amelyeket a török hódoltság következtében csatoltak Heves vármegyéhez.

1589-ben a falu birtokosa, Széky Pál is részt vett Eger vára védelmében, 1591-ben pedig már Külsőszolnok vármegye alispánja volt. Végrendeletében a következő birtokait nevezte meg: Bátor, Keresztúr, Tiszaszőlős, Igar, Ders, Ludas, Tarnaméra, Nyék, Szilestye, Lőkösháza. Ferenc nevű fia azonban 1616-ban Kállay Vincének zálogosította el Igart, Tiszaszőlőst és Derzset, majd 1640-ben újból zálogba adta e birtokokat Balku Pálnak. Széky Ferencz Péter nevű fia, azonban, aki szendrői várkapitány volt, Igart a többi elzálogosított javakkal együtt visszavátotta.

1693-ban a Igar a Darvas család birtoka volt.

1734-ben III. Károly király a falut a Széky családnak ítélte vissza és a Széky család jogán a Pappszász családnak Igart, melyet a család fegyverjog cízmén veszített el.

1743-ban az időközben elnéptelenedett helységet újból telepítették. Széky György után a falut (1734) gyermekei: Zsigmond, Ferenc, Pál, Zsuzsanna és Borbála örökölték.

A 20. század elején Heves vármegye Tiszafüredi járásához tartozott.

1910-ben 1481 lakosából 1478 magyar volt, ebből 414 római katolikus, 1003 református, 61 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei

Római katolikus (Nepomuki Szent János-) templom: 1782-1785 között épült, késő barokk stílusban.

Római katolikus plébánia: 1782-1785 között épült, késő barokk stílusban.

Református templom: 1789-ben épült, késő barokk stílusban. Tornya 1941-ben készült.

Első világháborús emlékmű

Millenniumi emlékoszlop: 2000-ben készült.

Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület

Kocsányos tölgyek 1

Mátyás király-fa 2

Jegyzetek

↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)

↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)