Skip to main content

Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet Tartalomjegyzék Fekvése Jellemzői Növény- és állatvilág Kulturális értékek Hivatkozások Külső hivatkozások Navigációs menüellenőrizveé. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 20° 25′ 41″é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 20° 25′ 41″59/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásárólA Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmérőlA Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelmérőlA Hortobágyi Nemzeti Park honlapjaKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségmvsz

Hortobágyi Nemzeti ParkMagyarország tájvédelmi körzetei


Tájvédelmi körzetHortobágyi Nemzeti ParkPélyi madárrezervátumotÓballaiVezsenyi Természetvédelmi TerületettiszakécskeiNatura 2000KisköreTiszaug1978tájvédelmi körzetpélyiÓballaiVezsenyitiszakécskeipartifecsketelepnyári tőzikeTisza-parti margitvirágtiszavirágfekete gólyarétisasbarna kányavidravadmacskacickányokdenevérekTisza-tógémekkárókatonákkerecsensólyomSzatmár-beregi Tájvédelmi KörzetKözép-tiszai Tájvédelmi KörzetHajdúsági Tájvédelmi KörzetBihari-sík Tájvédelmi KörzetBaktalórántházi Erdő Természetvédelmi TerületBihari-legelő Természetvédelmi TerületCégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi TerületDebreceni Nagyerdő Természetvédelmi TerületEgyek-pusztakócsi-mocsarak Természetvédelmi TerületFényi-erdő Természetvédelmi TerületHajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi területHencidai Csere-erdő Természetvédelmi TerületKállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi TerületKaszonyi-hegy Természetvédelmi TerületKecskeri puszta Természetvédelmi TerületOhat-erdőTiszadobi-ártér Természetvédelmi TerületTiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi TerületTiszaigari Arborétum Természetvédelmi TerületTiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi TerületTiszavasvári Fehér-szik Természetvédelmi TerületVajai-tó Természetvédelmi TerületZádor-híd és Környéke Természetvédelmi Terület












Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet




A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából








Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez








Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet
Tisza-tó.jpg
Ország
 Magyarország
Elhelyezkedése

  • Heves megye

  • Jász-Nagykun-Szolnok megye


Terület93,39 km²


Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet (Magyarország).mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretespadding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balrafloat:left;clear:left.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.centerclear:both;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbrafloat:right;clear:right.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelsoposition:relative;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelsoborder:1px solid #ccc.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlayposition:absolute;top:0;left:0.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .captiontext-align:center;font-size:smaller.mw-parser-output .poziciosTerkepFeliratposition:absolute;z-index:2;height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balrawidth:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .markposition:absolute;text-align:center;line-height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .labelposition:absolute;text-align:center;line-height:110%.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-lefttop:-0.5em;float:right;text-align:right.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-rightposition:relative;top:-0.5em;text-align:left.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>spanpadding:1px

Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet

Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet



Pozíció Magyarország térképén


é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 20° 25′ 41″47.261578, 20.428169Koordináták: é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 20° 25′ 41″47.261578, 20.428169

A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe 9455,6 hektár,[1] ebből fokozottan védett 833 hektár. A Tájvédelmi körzet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.




Tartalomjegyzék





  • 1 Fekvése


  • 2 Jellemzői


  • 3 Növény- és állatvilág


  • 4 Kulturális értékek


  • 5 Hivatkozások


  • 6 Külső hivatkozások




Fekvése


A fokozottan védett terület a Pélyi madárrezervátumot, az Óballai és a Vezsenyi Természetvédelmi Területet, valamint a tiszakécskei partifecsketelepet foglalja magában.



Jellemzői


A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet a Natura 2000 hálózatba tartozik, mind az élőhelyirányelv,[2] mind a madárvédelmi irányelv[3] szerint, beleértve a védelemre tervezett tiszajenői és kőtelki területeket is. A folyószabályozás és a mentett oldal felszántása miatt az egykori ártér természetes élővilága a Tisza-völgy nagy részén a hullámtérre szorult vissza. Sajnos a hullámtér jelentős részét is tájidegen növények, például nemesnyár ültetvények foglalják el. Az iparszerű növénytermesztés és az istállózó állattartás háttérbe szorították az ártéri gazdálkodás hagyományos formáit (halászat, legelő- és rétgazdálkodás, méhészet, ártéri gyümölcsészet stb.), pedig ezek a biológiai sokféleség megőrzésével összeegyeztethetőek lennének.



Növény- és állatvilág




Tiszavirág


A Tisza Kisköre és Tiszaug közötti hullámterén 1978-ban létrehozott tájvédelmi körzet 9500 hektáron őrzi a szabályozások után, mintegy száz év alatt kialakult másodlagos tájat. Ezen belül a pélyi madárrezervátum, az Óballai- és a Vezsenyi Természetvédelmi Terület, majd a tiszakécskei partifecsketelep fokozottan védett.


Fűz-nyár ligeterdők és az általuk körülölelt hullámtéri rétek válatkoznak. A holtágak nemcsak a folyó hajdani kanyargásait mutatják, hanem a régi letűnt hatalmas mocsárvilág utolsó tanúi. Laposok, feltöltődött fattyúágak mocsárrétjeinek tavasszal gyorsan felmelegedő sekély vizei a békák szaporodóhelyei.


A Tájvédelmi Körzetben élő nagyszámú védett és fokozottan védett növény- és állatfaj közül feltétlen említésre méltó a nyári tőzike, a Tisza-parti margitvirág hatalmas virágtömege. Nyár elején megkapó látvány a tiszavirág rajzása. Fokozottan védett madaraink közül fészkel itt a fekete gólya, a rétisas, valamint a barna kánya. Az emlősök közül a vizek környékén szórványosan előfordul a vidra, míg a vadmacska, valamint a cickányok és a denevérek számos faja általánosan elterjedtnek mondható. A Tisza-tó megépülése után megtelepedtek a gémek, kárókatonák és a kerecsensólyom.



Kulturális értékek




A tiszasülyi római katolikus templom



  • Szolnok, Damjanich Múzeum: a helybéli emberek életével ismerkedhetünk meg az őskortól napjainkig.


  • Millér, Vizügyi Múzeum: egy ipari műemlékké nyilvánított múlt századbeli gőzszivattyú épületében került elhelyezésre


  • Tiszaföldvár, Földrajzi Múzeum: főleg természetföldrajzi, régészeti, néprajzi és helytörténeti anyaggal várja látogatóit.


  • Tiszasüly, római katolikus templom: 1490-ben épült gótikus stílusban.


  • Tiszaroff, református templom: Épült 1775-ben, érdekessége, hogy e vidéken teljesen szokatlanul külön harangtornya van, amely 1762-ben épült.


  • Fegyverneki Csonkatorony, 1480 körül épült gótikus stílusban.


  • Szolnokon a belvárosi ferencesrendi nagytemplom barokk stílusban, több fázisban 1736- tól 1758-ig épült. Valamivel korábban, 1749-ben fejezték be az Ady Endre út és a Kápolna út sarkán épült fogadalmi kápolnát.


  • Tiszasülyön a sajfoki gőzszivattyú, mely 1878-ban eredeti angol gőzgéppel és szivattyúval épült, majd 1888-ban már magyar gyártmányú berendezésekkel bővítették.

  • A szolnoki Milléri Szivattyútelep 1895 és 1998 között épült. Üzemen kívül helyezését követően szerkezetét megbontották, s ezért ma már üzemképtelen. Épületében található a Vízügyi Múzeum.

  • Emlékoszloppal egyedül Tiszavárkonyban jelölték meg az állítólagos helyet, ahol 1059-ben I. András és Béla herceg között a "kard és korona" jelenet lejátszódott.


  • 1514-ben Dózsa serege a várkonyi réven kelt át a Tiszán, s a túlparti Varsányról számos legény csatlakozott a hadba vonulókhoz. A cibakházi Tisza-parton 1849. február 24-én zajlott le a cibakházi csata, ahol átmenetileg Leiningen tábornok is fogságba esett.


Hivatkozások



  1. 59/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 2. §


  2. A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről


  3. A Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről


Külső hivatkozások


  • A Hortobágyi Nemzeti Park honlapja

  • Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség




A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közép-tiszai_Tájvédelmi_Körzet&oldid=21006708”










Navigációs menü


























(window.RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.224","walltime":"0.309","ppvisitednodes":"value":1316,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":23141,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":4395,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":16,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":2,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":2794,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":1,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 260.111 1 -total"," 82.77% 215.290 1 Sablon:Védett_terület_infobox"," 25.42% 66.110 11 Sablon:Wikidata"," 15.52% 40.368 2 Sablon:Infobox/Kiegészített"," 14.21% 36.949 1 Sablon:Infobox/Pozíciós_térkép"," 10.85% 28.221 1 Sablon:A_Hortobágyi_Nemzeti_Park_Igazgatóság_védett_területei"," 10.52% 27.362 1 Sablon:Infobox/Fejléc"," 9.93% 25.824 2 Sablon:Infobox/Kép"," 9.69% 25.199 1 Sablon:Navbox"," 7.70% 20.036 4 Sablon:Infobox/Megjegyzés_feltétellel"],"scribunto":"limitreport-timeusage":"value":"0.094","limit":"10.000","limitreport-memusage":"value":3183760,"limit":52428800,"cachereport":"origin":"mw1294","timestamp":"20190313080124","ttl":2592000,"transientcontent":false););"@context":"https://schema.org","@type":"Article","name":"Ku00f6zu00e9p-tiszai Tu00e1jvu00e9delmi Ku00f6rzet","url":"https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-tiszai_T%C3%A1jv%C3%A9delmi_K%C3%B6rzet","sameAs":"http://www.wikidata.org/entity/Q924548","mainEntity":"http://www.wikidata.org/entity/Q924548","author":"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects","publisher":"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":"@type":"ImageObject","url":"https://www.wikimedia.org/static/images/wmf-hor-googpub.png","datePublished":"2006-08-22T05:24:15Z","dateModified":"2019-02-20T15:29:49Z","image":"https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/22/Tisza-t%C3%B3.jpg"(window.RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgBackendResponseTime":183,"wgHostname":"mw1322"););

Popular posts from this blog

Masuk log Menu navigasi

Identifying “long and narrow” polygons in with PostGISlength and width of polygonWhy postgis st_overlaps reports Qgis' “avoid intersections” generated polygon as overlapping with others?Adjusting polygons to boundary and filling holesDrawing polygons with fixed area?How to remove spikes in Polygons with PostGISDeleting sliver polygons after difference operation in QGIS?Snapping boundaries in PostGISSplit polygon into parts adding attributes based on underlying polygon in QGISSplitting overlap between polygons and assign to nearest polygon using PostGIS?Expanding polygons and clipping at midpoint?Removing Intersection of Buffers in Same Layers

Старые Смолеговицы Содержание История | География | Демография | Достопримечательности | Примечания | НавигацияHGЯOLHGЯOL41 206 832 01641 606 406 141Административно-территориальное деление Ленинградской области«Переписная оброчная книга Водской пятины 1500 года», С. 793«Карта Ингерманландии: Ивангорода, Яма, Копорья, Нотеборга», по материалам 1676 г.«Генеральная карта провинции Ингерманландии» Э. Белинга и А. Андерсина, 1704 г., составлена по материалам 1678 г.«Географический чертёж над Ижорскою землей со своими городами» Адриана Шонбека 1705 г.Новая и достоверная всей Ингерманландии ланткарта. Грав. А. Ростовцев. СПб., 1727 г.Топографическая карта Санкт-Петербургской губернии. 5-и верстка. Шуберт. 1834 г.Описание Санкт-Петербургской губернии по уездам и станамСпецкарта западной части России Ф. Ф. Шуберта. 1844 г.Алфавитный список селений по уездам и станам С.-Петербургской губернииСписки населённых мест Российской Империи, составленные и издаваемые центральным статистическим комитетом министерства внутренних дел. XXXVII. Санкт-Петербургская губерния. По состоянию на 1862 год. СПб. 1864. С. 203Материалы по статистике народного хозяйства в С.-Петербургской губернии. Вып. IX. Частновладельческое хозяйство в Ямбургском уезде. СПб, 1888, С. 146, С. 2, 7, 54Положение о гербе муниципального образования Курское сельское поселениеСправочник истории административно-территориального деления Ленинградской области.Топографическая карта Ленинградской области, квадрат О-35-23-В (Хотыницы), 1930 г.АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Л., 1933, С. 27, 198АрхивированоАдминистративно-экономический справочник по Ленинградской области. — Л., 1936, с. 219АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Л., 1966, с. 175АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Лениздат, 1973, С. 180АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Лениздат, 1990, ISBN 5-289-00612-5, С. 38АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — СПб., 2007, с. 60АрхивированоКоряков Юрий База данных «Этно-языковой состав населённых пунктов России». Ленинградская область.Административно-территориальное деление Ленинградской области. — СПб, 1997, ISBN 5-86153-055-6, С. 41АрхивированоКультовый комплекс Старые Смолеговицы // Электронная энциклопедия ЭрмитажаПроблемы выявления, изучения и сохранения культовых комплексов с каменными крестами: по материалам работ 2016-2017 гг. в Ленинградской области