Skip to main content

Programozási nyelv Tartalomjegyzék A programozási nyelvek története Programozási nyelvek listája Kapcsolódó szócikkek További információk Navigációs menüellenőrizveProgramozás.lap.hu - linkgyűjteményTiobe index a programozási nyelvek népszerűségérőlProgramozási nyelvek - rövid leírás, parancsok-utasítások összehasonlításaProgramozási nyelvek leírása

Multi tool use
Multi tool use

Programozási alapfogalmakProgramozási nyelvek


számítástechnikábangépi kódrakategóriák szerinti csoportosításbanbetűrendben felsorolvaCharles BabbageszámítógépassemblyvelAda LovelaceAlan TuringTuring-géphez1940-es években20. századfelhasználóbarátKonrad ZusePlankalkültranzisztorokintegrált áramkörökchipekinternetetPythonVisual BasicIDEobjektumorientált programozásProgramozási paradigmagépi kódszámítógép architektúrájáhozprocesszor










Programozási nyelv


A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából



Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez


A programozási nyelv a számítástechnikában használt olyan, az ember által olvasható és értelmezhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (például: gépi kódra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.


A programozási nyelvek kategóriák szerinti csoportosításban, betűrendben felsorolva.




Tartalomjegyzék





  • 1 A programozási nyelvek története


  • 2 Programozási nyelvek listája

    • 2.1 Gépi kód


    • 2.2 Assembly


    • 2.3 Magas szintű nyelvek



  • 3 Kapcsolódó szócikkek


  • 4 További információk




A programozási nyelvek története


Elterjedt nézet, hogy Charles Babbage készítette az első számítógép-szerű gépet, amire különböző programokat írt (az assemblyvel egyenértékben) Ada Lovelace.


Alan Turing felhasználta az elméleti konstrukciót a Turing-géphez, amely általános alapelveiben már úgy viselkedik, mint egy mai modern számítógép, összhangban az input, alacsony szintű programmal.


Az 1940-es években, amikor az első számítógépet megalkották, programozókra volt szükség, akik a saját kezükkel működtették a gépeket. Ebben az időben a számítógépek hihetetlenül nagy méretűek és drágák voltak. A robbanásszerű elektrotechnikai fejlődés a 20. század végén elősegítette a felhasználóbarát számítógépek elterjedését. Csak Konrad Zuse képzelte el az általa kifejlesztett Plankalkül használatát úgy, ahogy azokat napjainkban használjuk problémáink megoldására.


Az ezt követő fejlődés (tranzisztorok, integrált áramkörök és chipek) a számítógépeket sokkal megbízhatóbbá, könnyebben kezelhetővé tette, s a legkülönbözőbb programozási nyelvek is futtathatóvá váltak.
Ez vezetett az exponenciálisan növekvő fejlődéshez, amely az internetet, a mindenütt előforduló számítógépeket eredményezte, és megnövelte a hozzáférhetőséget olyan programozási nyelvekhez, mint például a Python, a Visual Basic stb.


Ahogyan a számítógépek ára drámaian csökkent, úgy nőtt a programok komplexitása és jelentősége, ami magával hozta azt, hogy a számítógép-időnél kétségtelenül sokkal fontosabbá vált a fejlesztési idő.


Az újonnan beépített, vizuális fejlesztői környezet (IDE) nyilvánvaló fejlődést hozott. Csökkentették az idő-, és pénzráfordítást. A képernyő területei, melyek végrehajtják a programvezérlést, gyakran interaktívan átrendezhetőek. A kód-részleteket egy egérkattintással is előhívhatjuk. A munkát tehát előregyártott komponensek és újra felhasználható kódokkal operáló eljáráskönyvtár teszik könnyebbé.


A korszerű nyelvek új fejlesztéseket tartalmaznak, mint például felhasználói jogok meghatározása; szabadon variálható, testhezálló telepítés és kinézet.


Az objektumorientált programozás módszertana képes lényegesen csökkenteni a programok elkészítési idejét, a programkód olvashatóságát, de azok hatékonyságát is.


Lásd még: Programozási paradigma.



Programozási nyelvek listája



Lásd Programozási nyelvek listája betűrendben

Alapvetően három kategóriába soroljuk a programozási nyelveket.



Gépi kód


A gépi kód valójában nem nyelv, mivel az a gép számára közvetlenül értelmezhető adatsort jelenti. A gépi kódhoz legközelebb álló nyelv az assembly nyelv. Ha egy assembly vagy mnemonik nyelv és az általa előállított gépi kód között egy-az-egy megfeleltetés van, akkor mondhatjuk, hogy az adott nyelv „gépi kód szintű”.



Assembly



Lásd: Assembly

A gépi kódhoz, vagyis az adott számítógép saját nyelvéhez legközelebb álló nyelveket nevezzük assembly nyelveknek: ezen a nyelven a legnehezebb programot írni, mert azt teljesen a számítógép architektúrájához alakítva, gépi logika szerint kell elkészíteni. Cserébe az assembly nyelven írt programok a leggyorsabbak.


Az assembly nyelven írt programot gépi kódra az „assembler” (fordítóprogram) fordítja le. (Ebből látható, hogy igazából az assembly is egy fordított nyelv, de mégsem soroljuk a fordított nyelvek közé, mivel a legtöbb esetben a „fordított nyelvek” az adott nyelvről assembly-re fordítanak (belsőleg), és utána azt alakítják át gépi kóddá.)


Minden egyes processzor-családnak saját assembly nyelve van (vagy nyelvei vannak).



Magas szintű nyelvek


A magas szintű nyelvek esetén valamilyen absztrakció segítségével az emberi logikához vagy a problématérhez közelebb eső nyelven fejezzük ki a programunkat.



Kapcsolódó szócikkek


  • Programozási nyelvek kategóriák szerint

  • Programozási nyelvek listája betűrendben

  • Objektumorientált programozás

  • Objektumorientált programozást támogató nyelvek listája


További információk


  • Programozás.lap.hu - linkgyűjtemény

  • Tiobe index a programozási nyelvek népszerűségéről

  • Programozási nyelvek - rövid leírás, parancsok-utasítások összehasonlítása

  • Programozási nyelvek leírása


  • InformatikaInformatikai portál
    • összefoglaló, színes tartalomajánló lap








A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Programozási_nyelv&oldid=20701419”





Navigációs menü


























(window.RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.052","walltime":"0.071","ppvisitednodes":"value":246,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":3707,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":836,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":9,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":1,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":0,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":0,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 27.734 1 -total"," 72.59% 20.132 1 Sablon:Portál"," 26.67% 7.396 1 Sablon:Nincs_forrás"," 15.97% 4.429 1 Sablon:Ambox"," 14.44% 4.006 2 Sablon:Portál/speciális"," 8.92% 2.474 1 Sablon:Portál/leírások"," 6.40% 1.774 1 Portál:Informatika/ikon"],"cachereport":"origin":"mw1311","timestamp":"20190316090014","ttl":2592000,"transientcontent":false);mw.config.set("wgBackendResponseTime":137,"wgHostname":"mw1255"););PvgJ,2stQdTqB,M Yl2m bMRhJIMj9dZsoLat9hL 6hArRa3qX,xNDTAezqdz59g K2FEXEEPdWYnh8eUq4U,m4KyptbTbcUWDpsR
YJWpN MNT6mj58jw9is iv,CvfpO,xV2jfKyB8,cMavZa,6r,3llTep2IDrm7KBzdACiJ42RDCNLUbvC9

Popular posts from this blog

Masuk log Menu navigasi

ジョン・ファウルズ

16 Maret Daftar isi Peristiwa | Kelahiran | Meninggal | Hari raya dan peringatan | Menu navigasis