Skip to main content

Programozási nyelv Tartalomjegyzék A programozási nyelvek története Programozási nyelvek listája Kapcsolódó szócikkek További információk Navigációs menüellenőrizveProgramozás.lap.hu - linkgyűjteményTiobe index a programozási nyelvek népszerűségérőlProgramozási nyelvek - rövid leírás, parancsok-utasítások összehasonlításaProgramozási nyelvek leírása

Programozási alapfogalmakProgramozási nyelvek


számítástechnikábangépi kódrakategóriák szerinti csoportosításbanbetűrendben felsorolvaCharles BabbageszámítógépassemblyvelAda LovelaceAlan TuringTuring-géphez1940-es években20. századfelhasználóbarátKonrad ZusePlankalkültranzisztorokintegrált áramkörökchipekinternetetPythonVisual BasicIDEobjektumorientált programozásProgramozási paradigmagépi kódszámítógép architektúrájáhozprocesszor










Programozási nyelv


A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából



Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez


A programozási nyelv a számítástechnikában használt olyan, az ember által olvasható és értelmezhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (például: gépi kódra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.


A programozási nyelvek kategóriák szerinti csoportosításban, betűrendben felsorolva.




Tartalomjegyzék





  • 1 A programozási nyelvek története


  • 2 Programozási nyelvek listája

    • 2.1 Gépi kód


    • 2.2 Assembly


    • 2.3 Magas szintű nyelvek



  • 3 Kapcsolódó szócikkek


  • 4 További információk




A programozási nyelvek története


Elterjedt nézet, hogy Charles Babbage készítette az első számítógép-szerű gépet, amire különböző programokat írt (az assemblyvel egyenértékben) Ada Lovelace.


Alan Turing felhasználta az elméleti konstrukciót a Turing-géphez, amely általános alapelveiben már úgy viselkedik, mint egy mai modern számítógép, összhangban az input, alacsony szintű programmal.


Az 1940-es években, amikor az első számítógépet megalkották, programozókra volt szükség, akik a saját kezükkel működtették a gépeket. Ebben az időben a számítógépek hihetetlenül nagy méretűek és drágák voltak. A robbanásszerű elektrotechnikai fejlődés a 20. század végén elősegítette a felhasználóbarát számítógépek elterjedését. Csak Konrad Zuse képzelte el az általa kifejlesztett Plankalkül használatát úgy, ahogy azokat napjainkban használjuk problémáink megoldására.


Az ezt követő fejlődés (tranzisztorok, integrált áramkörök és chipek) a számítógépeket sokkal megbízhatóbbá, könnyebben kezelhetővé tette, s a legkülönbözőbb programozási nyelvek is futtathatóvá váltak.
Ez vezetett az exponenciálisan növekvő fejlődéshez, amely az internetet, a mindenütt előforduló számítógépeket eredményezte, és megnövelte a hozzáférhetőséget olyan programozási nyelvekhez, mint például a Python, a Visual Basic stb.


Ahogyan a számítógépek ára drámaian csökkent, úgy nőtt a programok komplexitása és jelentősége, ami magával hozta azt, hogy a számítógép-időnél kétségtelenül sokkal fontosabbá vált a fejlesztési idő.


Az újonnan beépített, vizuális fejlesztői környezet (IDE) nyilvánvaló fejlődést hozott. Csökkentették az idő-, és pénzráfordítást. A képernyő területei, melyek végrehajtják a programvezérlést, gyakran interaktívan átrendezhetőek. A kód-részleteket egy egérkattintással is előhívhatjuk. A munkát tehát előregyártott komponensek és újra felhasználható kódokkal operáló eljáráskönyvtár teszik könnyebbé.


A korszerű nyelvek új fejlesztéseket tartalmaznak, mint például felhasználói jogok meghatározása; szabadon variálható, testhezálló telepítés és kinézet.


Az objektumorientált programozás módszertana képes lényegesen csökkenteni a programok elkészítési idejét, a programkód olvashatóságát, de azok hatékonyságát is.


Lásd még: Programozási paradigma.



Programozási nyelvek listája



Lásd Programozási nyelvek listája betűrendben

Alapvetően három kategóriába soroljuk a programozási nyelveket.



Gépi kód


A gépi kód valójában nem nyelv, mivel az a gép számára közvetlenül értelmezhető adatsort jelenti. A gépi kódhoz legközelebb álló nyelv az assembly nyelv. Ha egy assembly vagy mnemonik nyelv és az általa előállított gépi kód között egy-az-egy megfeleltetés van, akkor mondhatjuk, hogy az adott nyelv „gépi kód szintű”.



Assembly



Lásd: Assembly

A gépi kódhoz, vagyis az adott számítógép saját nyelvéhez legközelebb álló nyelveket nevezzük assembly nyelveknek: ezen a nyelven a legnehezebb programot írni, mert azt teljesen a számítógép architektúrájához alakítva, gépi logika szerint kell elkészíteni. Cserébe az assembly nyelven írt programok a leggyorsabbak.


Az assembly nyelven írt programot gépi kódra az „assembler” (fordítóprogram) fordítja le. (Ebből látható, hogy igazából az assembly is egy fordított nyelv, de mégsem soroljuk a fordított nyelvek közé, mivel a legtöbb esetben a „fordított nyelvek” az adott nyelvről assembly-re fordítanak (belsőleg), és utána azt alakítják át gépi kóddá.)


Minden egyes processzor-családnak saját assembly nyelve van (vagy nyelvei vannak).



Magas szintű nyelvek


A magas szintű nyelvek esetén valamilyen absztrakció segítségével az emberi logikához vagy a problématérhez közelebb eső nyelven fejezzük ki a programunkat.



Kapcsolódó szócikkek


  • Programozási nyelvek kategóriák szerint

  • Programozási nyelvek listája betűrendben

  • Objektumorientált programozás

  • Objektumorientált programozást támogató nyelvek listája


További információk


  • Programozás.lap.hu - linkgyűjtemény

  • Tiobe index a programozási nyelvek népszerűségéről

  • Programozási nyelvek - rövid leírás, parancsok-utasítások összehasonlítása

  • Programozási nyelvek leírása


  • InformatikaInformatikai portál
    • összefoglaló, színes tartalomajánló lap








A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Programozási_nyelv&oldid=20701419”





Navigációs menü


























(window.RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.052","walltime":"0.071","ppvisitednodes":"value":246,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":3707,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":836,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":9,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":1,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":0,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":0,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 27.734 1 -total"," 72.59% 20.132 1 Sablon:Portál"," 26.67% 7.396 1 Sablon:Nincs_forrás"," 15.97% 4.429 1 Sablon:Ambox"," 14.44% 4.006 2 Sablon:Portál/speciális"," 8.92% 2.474 1 Sablon:Portál/leírások"," 6.40% 1.774 1 Portál:Informatika/ikon"],"cachereport":"origin":"mw1311","timestamp":"20190316090014","ttl":2592000,"transientcontent":false);mw.config.set("wgBackendResponseTime":137,"wgHostname":"mw1255"););
-

Popular posts from this blog

Masuk log Menu navigasi

Image
JawaSundaBanyumasanBugisAcehBanjarMinangMelayuDeutschEnglishEspañolFrançaisItalianoNederlands (function()var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node)node.outerHTML="u003Cdiv class="mw-dismissable-notice"u003Eu003Cdiv class="mw-dismissable-notice-close"u003E[u003Ca tabindex="0" role="button"u003Etutupu003C/au003E]u003C/divu003Eu003Cdiv class="mw-dismissable-notice-body"u003Eu003Cdiv id="localNotice" lang="id" dir="ltr"u003Eu003C/divu003Eu003C/divu003Eu003C/divu003E";()); Masuk log Loncat ke navigasi Loncat ke pencarian Bahasa: Jawa | Sunda | Banyumasan | Bugis | Aceh | Banjar | Minang | Melayu | Deutsch | English | Español | Français | Italiano | Nederlands Nama pengguna Kata sandi   Biarkan saya tetap masuk Masuk log Bantuan masuk log Lupa kata sandi? Belum punya akun?Gabung Wikipedia Diperoleh dari "https:/...
Read more

Identifying “long and narrow” polygons in with PostGISlength and width of polygonWhy postgis st_overlaps reports Qgis' “avoid intersections” generated polygon as overlapping with others?Adjusting polygons to boundary and filling holesDrawing polygons with fixed area?How to remove spikes in Polygons with PostGISDeleting sliver polygons after difference operation in QGIS?Snapping boundaries in PostGISSplit polygon into parts adding attributes based on underlying polygon in QGISSplitting overlap between polygons and assign to nearest polygon using PostGIS?Expanding polygons and clipping at midpoint?Removing Intersection of Buffers in Same Layers

Image
Do I have to worry about players making “bad” choices on level up? Is thermodynamics only applicable to systems in equilibrium? gnu parallel how to use with ffmpeg Has any spacecraft ever had the ability to directly communicate with civilian air traffic control? Reverse the word in a string with the same order in javascript Is creating your own "experiment" considered cheating during a physics exam? How to stop co-workers from teasing me because I know Russian? What is a Recurrent Neural Network? Any examples of headwear for races with animal ears? Confusion about capacitors TikZ how to make supply and demand arrows for nodes? Does a creature that is immune to a condition still make a saving throw? How to verbalise code in Mathematica? Upright [...] in italics quotation Cannot populate data in lightning data table Stark VS Thanos Binary Numbers Magic Trick In gnome-terminal only 2 out of 3 zoom keys work You look catfish vs You look like a...
Read more

Старые Смолеговицы Содержание История | География | Демография | Достопримечательности | Примечания | НавигацияHGЯOLHGЯOL41 206 832 01641 606 406 141Административно-территориальное деление Ленинградской области«Переписная оброчная книга Водской пятины 1500 года», С. 793«Карта Ингерманландии: Ивангорода, Яма, Копорья, Нотеборга», по материалам 1676 г.«Генеральная карта провинции Ингерманландии» Э. Белинга и А. Андерсина, 1704 г., составлена по материалам 1678 г.«Географический чертёж над Ижорскою землей со своими городами» Адриана Шонбека 1705 г.Новая и достоверная всей Ингерманландии ланткарта. Грав. А. Ростовцев. СПб., 1727 г.Топографическая карта Санкт-Петербургской губернии. 5-и верстка. Шуберт. 1834 г.Описание Санкт-Петербургской губернии по уездам и станамСпецкарта западной части России Ф. Ф. Шуберта. 1844 г.Алфавитный список селений по уездам и станам С.-Петербургской губернииСписки населённых мест Российской Империи, составленные и издаваемые центральным статистическим комитетом министерства внутренних дел. XXXVII. Санкт-Петербургская губерния. По состоянию на 1862 год. СПб. 1864. С. 203Материалы по статистике народного хозяйства в С.-Петербургской губернии. Вып. IX. Частновладельческое хозяйство в Ямбургском уезде. СПб, 1888, С. 146, С. 2, 7, 54Положение о гербе муниципального образования Курское сельское поселениеСправочник истории административно-территориального деления Ленинградской области.Топографическая карта Ленинградской области, квадрат О-35-23-В (Хотыницы), 1930 г.АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Л., 1933, С. 27, 198АрхивированоАдминистративно-экономический справочник по Ленинградской области. — Л., 1936, с. 219АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Л., 1966, с. 175АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Лениздат, 1973, С. 180АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Лениздат, 1990, ISBN 5-289-00612-5, С. 38АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — СПб., 2007, с. 60АрхивированоКоряков Юрий База данных «Этно-языковой состав населённых пунктов России». Ленинградская область.Административно-территориальное деление Ленинградской области. — СПб, 1997, ISBN 5-86153-055-6, С. 41АрхивированоКультовый комплекс Старые Смолеговицы // Электронная энциклопедия ЭрмитажаПроблемы выявления, изучения и сохранения культовых комплексов с каменными крестами: по материалам работ 2016-2017 гг. в Ленинградской области

Image
Населённые пункты по алфавитуНаселённые пункты Волосовского районаМызы Ингрии Беседском сельском поселенииВолосовского районаЛенинградской областиПисцово...
Read more