Skip to main content

Novi Golubovec Tartalomjegyzék Fekvése Története Nevezetességei Külső hivatkozások Jegyzetek Navigációs menüellenőrizve+/-é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 15° 59′ 00″é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 15° 59′ 00″Novi Golubovec weboldalaA község hivatalos oldalaHorvát Statisztikai Hivatalmvsz

Krapina-Zagorje megye települései


faluközségHorvátországbanKrapina-Zagorje megyébenGora VeterničkaOčuraVelika VeterničkaVeternicaKrapinától13341515Corvin JánosFrangepán Beatrix1808I. Ferenc császár194618751890október 5Varasd vármegyemásodik világháború1946szeptember 16195219721997január 17december 4.2001Szent BorbálaA község hivatalos oldalaDonja StubicaKlanjecKrapinaOroslavjePregradaZabokZlatarBedekovčinaBudinščinaDesinićĐurmanecGornja StubicaHrašćinaHum na SutliJesenjeKonjščinaKraljevec na SutliKrapinske TopliceKumrovecLoborMačeMarija BistricaMihovljanNovi GolubovecPetrovskoRadobojStubičke TopliceSveti Križ ZačretjeTuheljVeliko TrgovišćeZagorska SelaZlatar BistricaKrapinaDonja StubicaKlanjecOroslavjePregradaZabokZlatarBedekovčinaBudinščinaDesinićĐurmanecGornja StubicaHrašćinaHum na SutliJesenjeKonjščinaKraljevec na SutliKrapinske TopliceKumrovecLoborMačeMáriabeszterceMihovljanNovi GolubovecPetrovskoRadobojStubičke TopliceSveti Križ ZačretjeTuheljVeliko TrgovišćeZagorska SelaZlatar Bistrica












Novi Golubovec




A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából








Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez






















Novi Golubovec
Közigazgatás
Ország
 Horvátország
MegyeKrapina-Zagorje
KözségNovi Golubovec
Jogállás
falu
Polgármester
Boris Tušek
Irányítószám
49255
Körzethívószám
(+385) 049
Népesség
Teljes népesség194 fő (2001)[1]+/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Időzóna
CET, UTC+1
Elhelyezkedése


Novi Golubovec (Horvátország).mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretespadding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balrafloat:left;clear:left.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.centerclear:both;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbrafloat:right;clear:right.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelsoposition:relative;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelsoborder:1px solid #ccc.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlayposition:absolute;top:0;left:0.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .captiontext-align:center;font-size:smaller.mw-parser-output .poziciosTerkepFeliratposition:absolute;z-index:2;height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balrawidth:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .markposition:absolute;text-align:center;line-height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .labelposition:absolute;text-align:center;line-height:110%.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-lefttop:-0.5em;float:right;text-align:right.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-rightposition:relative;top:-0.5em;text-align:left.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>spanpadding:1px

Novi Golubovec

Novi Golubovec



Pozíció Horvátország térképén


é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 15° 59′ 00″46.172222222222, 15.983333333333Koordináták: é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 15° 59′ 00″46.172222222222, 15.983333333333
Novi Golubovec weboldala

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Novi Golubovec témájú médiaállományokat.

Novi Golubovec falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Gora Veternička, Očura, Velika Veternička és Veternica tartoznak hozzá.




Tartalomjegyzék





  • 1 Fekvése


  • 2 Története


  • 3 Nevezetességei


  • 4 Külső hivatkozások


  • 5 Jegyzetek




Fekvése


Krapinától tíz kilométerre keletre, a horvát Zagorje területén fekszik.



Története


A mai község területén a római korban út vezetett át, mely a Krapina völgyét Poetovioval, a mai Ptujjal kötötte össze. Egyházilag ez a terület a Petrova Gora-i Szent Péter és a mihovljani Szent Mihály-plébániához tartozott. Mindkettőt már 1334-ben említi a zágrábi káptalan statútuma. Világi értelemben a terület keleti része a loborvári uradalomhoz, a többi rész a lepoglavai pálosokhoz, később a csázmai káptalanhoz tartozott. A veternicai birtokot 1515-ben Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix adományozta a pálosoknak. 1808-ban I. Ferenc császár a csázmai káptalannak adta, akik egészen 1946-ig birtokolták.


A mai Novi Golubovec területét egykor nagyrészt erdő borította. A falu központjában a vadőr háza állott, melyet a környező dombokon magányosan álló házak vettek körül. Az itteni emberek távol a világ zajától kis gazdaságaik jövedelméből éltek egészen addig míg területén szenet nem találtak. Amikor kiderült, hogy itt kiváló minőségű szén található kutatók, ügynökök, kereskedők és gyárosok inváziója kezdődött. Novi Golubovec fejlődése 1875-ben a kitermelés megkezdésével indult meg. Ekkor új korszak kezdődött a település történetében, melyet a bányászok és a tulajdonosok közötti gyakori, nem egyszer véres harcok jellemeztek. Ez a harc évtizedekig tartott. A sztrájkokat a karhatalom sokszor fegyver használatával fojtotta el. A goluboveci medence az ország egyik ismert bányászati és energetikai központja lett.


A bányák első bejegyzett tulajdonosa a stájer-horvát bányatársaság volt. A környék falvainak szegény parasztjai otthagyva az ekét és kapát bányásznak álltak és néhány forintért hajnaltól estig dolgoztatták őket. A tulajdonosok rajtuk kívül tapasztalt bányászokat is hozattak, akiknek barakkokat építettek. A termelés kezdetben tervszerűtlenül csak a felszínen folyt. A fejlődésnek újabb lendületet adott a vasút megépítése. Az első gőzmozdony 1890. október 5-én gördült be Golubovecre és nemsokára megépült az első ipari vágány is. Megkezdődött a termelés modernizálása, a kézi munkaerő gépekkel történő felváltása.


Golubovec Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. A két világháború között nőtt az itt dolgozóknak a tulajdonosok általi kizsákmányolása. A robbantásos szénfejtés gyakran halálos balesetekkel is járt. A második világháború után a helyiek végre saját kezükbe vehették a bányák irányítását. 1946. szeptember 16-án megalapították a Goluboveci Szénbányavállalatot. A szenet vasúton, lovas szekereken, majd később kamionokkal szállították Zlatarig, Lepoglaváig és Ivanicsig a lakosság szükségleteinek ellátására. A széntermelés a helyi lakosság fejlődésére is jótékony hatással volt, melyet az is jelez, hogy Novi Golubovec volt a horvát Zagorje első települése ahol bevezették a közvilágítást és megépítették az első hőközpontot. Nagy hangsúlyt fektettek a bányászok képzésére is. A vállalat 1952-ben támogatta az új iskola építését és a középiskolai képzést a zlatari gimnázium felépítésével. Ebben az évben alapították az üzemi tűzoltó egyesületet is, melynek a dolgozók, az irodisták és a vezetők egyaránt tagjai voltak. Megalakult a tűzoltózenekar is. A munkások megépítették a kultúrházat, mely új lendületet adott a település kulturális életének. 1972-ben a bányászok védőszentje tiszteletére felépült a Szent Borbála kápolna.


A 20. század második felében, különösen az 1970-es évektől sokan mentek németországi munkára. A lakosság életszínvonalának gyarapodását a település képének a megváltozása is jól mutatja. A régi faházak és pincék helyére új, nagyobb és modern épületek létesültek. A régi faépületek közül mára csak néhányat hagytak, hogy megőrizzék a vidék kulturális hagyományait. A horvát szábor 1997. január 17-én megalapította Novi Golubovec községet, melynek búcsúünnepe december 4. a bányászok védőszentjének Szent Borbálának az ünnepe. A településnek 2001-ben 194, a teljes községnek 1073 lakosa volt.



Nevezetességei


Szent Borbála tiszteletére szentelt kápolnája 1972-ben épült.



Külső hivatkozások


A község hivatalos oldala



Jegyzetek



  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. június 12.)




A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Novi_Golubovec&oldid=20735219”










Navigációs menü



























(window.RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.364","walltime":"0.472","ppvisitednodes":"value":2696,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":116100,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":77029,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":21,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":3,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":2001,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":1,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 335.835 1 -total"," 82.66% 277.616 1 Sablon:Horvát_település_infobox"," 17.17% 57.679 3 Sablon:Navbox"," 16.63% 55.837 1 Sablon:Krapina-Zagorje_megye"," 16.12% 54.134 1 Sablon:Infobox/Kép"," 14.80% 49.720 1 Sablon:Infobox/Pozíciós_térkép"," 12.97% 43.572 1 Sablon:Infobox/Adat_allapról"," 11.27% 37.834 2 Sablon:Népesség/Novi_Golubovec"," 10.64% 35.734 2 Sablon:Népesség"," 7.48% 25.109 3 Sablon:Infobox/Megjegyzés_feltétellel"],"scribunto":"limitreport-timeusage":"value":"0.094","limit":"10.000","limitreport-memusage":"value":1877127,"limit":52428800,"cachereport":"origin":"mw1275","timestamp":"20190408031013","ttl":2592000,"transientcontent":false);mw.config.set("wgBackendResponseTime":168,"wgHostname":"mw1273"););

Popular posts from this blog

Masuk log Menu navigasi

Identifying “long and narrow” polygons in with PostGISlength and width of polygonWhy postgis st_overlaps reports Qgis' “avoid intersections” generated polygon as overlapping with others?Adjusting polygons to boundary and filling holesDrawing polygons with fixed area?How to remove spikes in Polygons with PostGISDeleting sliver polygons after difference operation in QGIS?Snapping boundaries in PostGISSplit polygon into parts adding attributes based on underlying polygon in QGISSplitting overlap between polygons and assign to nearest polygon using PostGIS?Expanding polygons and clipping at midpoint?Removing Intersection of Buffers in Same Layers

Старые Смолеговицы Содержание История | География | Демография | Достопримечательности | Примечания | НавигацияHGЯOLHGЯOL41 206 832 01641 606 406 141Административно-территориальное деление Ленинградской области«Переписная оброчная книга Водской пятины 1500 года», С. 793«Карта Ингерманландии: Ивангорода, Яма, Копорья, Нотеборга», по материалам 1676 г.«Генеральная карта провинции Ингерманландии» Э. Белинга и А. Андерсина, 1704 г., составлена по материалам 1678 г.«Географический чертёж над Ижорскою землей со своими городами» Адриана Шонбека 1705 г.Новая и достоверная всей Ингерманландии ланткарта. Грав. А. Ростовцев. СПб., 1727 г.Топографическая карта Санкт-Петербургской губернии. 5-и верстка. Шуберт. 1834 г.Описание Санкт-Петербургской губернии по уездам и станамСпецкарта западной части России Ф. Ф. Шуберта. 1844 г.Алфавитный список селений по уездам и станам С.-Петербургской губернииСписки населённых мест Российской Империи, составленные и издаваемые центральным статистическим комитетом министерства внутренних дел. XXXVII. Санкт-Петербургская губерния. По состоянию на 1862 год. СПб. 1864. С. 203Материалы по статистике народного хозяйства в С.-Петербургской губернии. Вып. IX. Частновладельческое хозяйство в Ямбургском уезде. СПб, 1888, С. 146, С. 2, 7, 54Положение о гербе муниципального образования Курское сельское поселениеСправочник истории административно-территориального деления Ленинградской области.Топографическая карта Ленинградской области, квадрат О-35-23-В (Хотыницы), 1930 г.АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Л., 1933, С. 27, 198АрхивированоАдминистративно-экономический справочник по Ленинградской области. — Л., 1936, с. 219АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Л., 1966, с. 175АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Лениздат, 1973, С. 180АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — Лениздат, 1990, ISBN 5-289-00612-5, С. 38АрхивированоАдминистративно-территориальное деление Ленинградской области. — СПб., 2007, с. 60АрхивированоКоряков Юрий База данных «Этно-языковой состав населённых пунктов России». Ленинградская область.Административно-территориальное деление Ленинградской области. — СПб, 1997, ISBN 5-86153-055-6, С. 41АрхивированоКультовый комплекс Старые Смолеговицы // Электронная энциклопедия ЭрмитажаПроблемы выявления, изучения и сохранения культовых комплексов с каменными крестами: по материалам работ 2016-2017 гг. в Ленинградской области